A fővárossá válás körülményei 

Sok ország van a világon, melynek fővárosa organikus térszerkezeti folyamatok hatására alakult ki. De vannak, olyanok is, melyek központját valamilyen politikai akarat határozta meg. Magyarország is többször váltott székhelyet a történelem során, de mai fővárosunkkal szemben az egyetlen kritika az lehet, hogy túlságosan meghatározó központja lett az országnak. 

De nézzük, hogy is alakultak ki a fővárosok nálunk, és máshol!

Budapest lesz Magyarország fővárosa

A középkori Magyaroszág székhelye egész a tatárjárásig Esztergom volt, akkor került a központ először Budára. A Mohácsi vész után széteső ország fővárosa Bécs közelsége miatt Pozsony lett, és egész' 1848-ig az is maradt, amikor pedig a forradalom követeléseinek engedve Pest-Budát nevezték ki. De volt, hogy volt főváros Fehérvár, Temesvár, és Debrecen is.

A dualizmustól viszont Budapest páratlan fejlődésnek indult, és messze elhúzott minden többi városunk mellett. A rohamos növekedést Bécs, a birodalom másik fővárosának versenye hívta létre. Budapest a századfordulóra meghaladta a 700 ezer lakost, és a világ második legnagyobb malomipari központja lett. Fővárosunk vízfej-jellege Trianon hatására nőtt tovább, amikor is az ország területének 2/3-át, és 10 regionális központból 7-et elvesztettünk. 1950-ben Nagy-Budapest létrejöttével tovább fokozódott az ország egyközpontúsága.

De a vízfejű ország jelensége nem magyar sajátosság, a hasonló történelemmel rendelkező Köztes-Európa országai között kifejezetten jellemző a kis ország-nagy főváros-jelenség: Prága, Bécs, Pozsony, Bukarest, Belgrád, és Riga is vízfejként nehezedik országára.

Páratlan fővárosi adottságok

De Budapest remek földrajzi adottságainak is köszönheti, hogy ennyire meghatározó központ lett. Elég, ha az alábbi térképre tekintünk, ahol Budapest helyzete látható a Kárpát-medence fő kapuihoz és szorosaihoz viszonyítva:

Budapest a medence legfőbb áthaladó útjainak metszésében, az egész Kárpát-medence stratégiai központjában található. Helyzeténél fogva az egész medencére vonzást gyakorol. De Pestet és Budát már a középkorban fontos kereskedelmi központtá tette, hogy alföldi és középhegységi térszíneknek, és az alföldin belül is eltérő művelésű tájaknak a határán fekszenek. Pest és Buda is elsőrendű közúti csomóponttá vált, mivel az észak-déli, és kelet-nyugat utak találkozásánál, fontos folyami átkelőhely mellett fekszenek. A vasútépítés során pedig Pest-Buda megkerülhetetlen vasúti csomópont lett.

Országok, ahol a főváros nem a legnagyobb város

A következő országok fővárosának helyét politikai okok döntötték el:

- Amerikában a főváros a pénzügyileg amúgy is túlerőben levő északi államokban volt (New York, majd Philadelphia). Ezért a déli államok követelésének megfelelően új települést alapítottak fővárosi céllal, délebbre. Ez lett Washington D. C..

- Kanadában a szemben álló keleti, francia többségű, és nyugati, angol többségű erők közti köztes megoldásként, Quebec és Toronto között középen nevezték ki Ottawát fővárosnak.

- Ausztráliában Sidney és Melbourne ment ölre a fővárosi címért, ezért egy harmadik, jelentéktelen, a kettő közt fekvő települést, Canberrát nevezték ki az ország székhelyének.

- Új-Zélandon a korábbi főváros, Auckland címének átadását a déli sziget lakói akarták, akiknek a város túlságosan messze volt. Így lett a székhely a jóval közelebb fekvő Wellington.

- Brazília is egy tervezett várost, Brasília City-t nevezett ki fővárosának. Itt az ok az volt, hogy a korábbi székhely, Rió tegnerparti fekvése miatt kiszolgáltatott volt egy esetleges támadásnak, valamint a változással a kevésbé fejlett északi és nyugati területek helyzetét is javítani szerették volna.

- Törökország fővárosa az 1920-as évekbeli forradalmak során került Ankarába. Az újonnan hatalmat kapó Atatürkéknek ugyanis ott volt a központja, míg Isztambul a szultániaké volt. De a védhetőség, és az országközepi helyzet is indokolta Ankara központtá kinevezését, és megtartását.

- Kazahsztán fővárosa 1997-ben került Alma-Atából Astanába. A módosítást itt is a központibb fekvés, és a terület fejlesztése indokolta, de azt mondják, hogy az orosz többség megtörése is közrejátszott.

- Mivel egyes déli tartományok gazdaságilag túlnőtték Pekinget (Sanghaj pedig népességben is), Kína is egy új, gigantikus főváros létrehozását tervezi.